M Mérnöki Iroda Kft. logo
  • Főoldal
  • Hírek
  • Bemutatkozás
  • Cégadatok
  • Munkatársak
  • Referenciák
  • Díjak
  • Érdekességek
  • Kapcsolat
  • Angol

Királyegyházi Cementgyár

Projekt információk

  • Év 2007 - 2010
  • Munka jellege Generáltervezés, Építési engedélyezési tervek, Kivitelezési tervek
  • Kivitelező Strabag-MML Kft.
  • Beruházó Nostra Cement Kft.
  • Megrendelő Totál Kft.
  • Helyszín Királyegyháza, Baranya, Magyarország

A projektről

  • Építkezésben résztvevők száma: közel 3500 ember
  • Magasépítési építési volumen: 20 Mrd Ft
  • Kapacitás: 2700 t/nap (1 millió tonna/év)

A cementgyár 2017-ben elnyerte a Nemzetközi Ingatlanszövetség (Fiabci) arany fokozatú nívódíját Ipari létesítmények kategóriában.

Anyagmennyiségek
Összes beépített szintterület: 32 500 m2
Összes felhasznált fémlemez burkolat: 90 795 m2
Összesen felhasznált beton: 153 921 m3
Összesen felhasznált szerkezeti acél: 9500 t

Legek
Legmagasabb épület : Hőcserélő torony: 105 m
Legnagyobb kapacitású siló : Klinkertároló: 90 000 t
Legnagyobb fesztávú épület : Nyersanyagtároló csarnok: 65 m
Legmélyebb épített szint - Vagonürítő: -10 m

A beruházás
A beruházó Nostra Cement Kft. kezdetben a Strabag 100%-os tulajdonában állt. Mire a beruházás befejeződött már Európa egyik legjelentősebb cementgyártója a Lafarge tulajdonába került a tulajdoni hányad 70 %-a. A Királyegyházi Cementgyár ma már a Holcim csoporthoz tartozik, de a cementgyár tervezésekor lefektetett alapelveket még a Strabag alakította ki. Ez tükröződik a gyár mai megjelenésén. Mik voltak ezek az alapelvek? Ez a gyár legyen egy rendkívül zöld, környezetbarát, modern technológiát felvonultató ipari létesítmény. A környező mezőgazdasági területekből a lehető legkisebb területet vegye el. Legyen kompakt. Az alapanyagok nagy része környezetbarát módon; vasúti szállítással kerüljön a gyárba. Külső megjelenése mutasson túl egy szokványos cementgyáron, hangsúlyozza a modernségét. Ezen keresztül a technológiai beltartalom és az épületek külseje kerüljön egyensúlyba.

Alapozás
Építőmérnökökként a másik komoly kihívás az volt, hogy a létesítmény bár logisztikailag rendkívül jó helyre telepített, alapozási szempontból azonban egyáltalában nem. Ha a cementgyár egy mészkő-nyerő bázis közelében lenne, valószínűsíthetően a talajfelszín alatt 1-10 m-re jó teherbírású talajréteg volna található. Azonban ennek a területnek nincs meg ez az adottsága. A talajmechanikusok legmélyebb fúrása 75 m volt, de itt sem találtak olyan réteget, amely jobb tulajdonságokkal rendelkezne, mint a felsőbb talajrétegek. Mivel a talaj nagyon laza szerkezetű és eddigi története során nem kapott komoly előterhelést, az építmények egy részének rendkívül nagy koncentrált terhe miatt jelentős süllyedésekkel kellett számolni. A talajmechanikusokkal együttműködve, épületenként külön-külön vizsgáltuk meg, mi lenne a legcélszerűbb alapozási mód. Ennek eredményeként, nagyon változatosak az alapozási módok.

Alkalmaztunk függőleges drainezést, 1 éves időtartamig tartó előterhelést, valamint 2 féle cölöpalapot és a síkalapoknak szinte minden válfaját.

Így a létesítmények számára rendkívül rossz adottságú talajszerkezet mellett a lehető legolcsóbb alapozás jöhetett létre. Azoknál a szerkezeteknél, ahol az nem okoz gondot a technológiában, a süllyedést megengedve terveztünk. Amelyeknél ez nem volt lehetséges, ott olyan alapozási módot választottunk, melyek megakadályozzák a jelentős süllyedéseket.

Szerkezettervezési elvek
Ritkán adatik meg az építőmérnökök számára, hogy ilyen nagyfokú bizalmat kapjon a megrendelőtől, mint amit az irodánk élvezhetett a Királyegyházi Cementgyár tervezése során. Az építmények egy jó részénél egyértelmű volt az anyagválasztás. Nevezetesen, hogy vasbetonból vagy acélból célszerű-e építeni őket. A hőcserélő torony, valamint a 3 malom (cement-, nyersliszt- illetve a szénmalom) esetében komoly megfontolásokat és előzetes vizsgálatokat kellett végezni ahhoz, hogy letegyük a voksunkat az egyik vagy a másik építési mód mellett.

Abban az esetben, hogyha a technológiai berendezések szállítója egyben az azokat körülölelő épületek építője is, általában ezek az építmények acélból készülnek. Ha ez kettéválik, vagy különösen a fejlődő országokban a vasbeton-építés olcsósága miatt, általában ez utóbbi használata indokolt. A vasbeton épületeknek azonban van egy jelentős hátránya, hogy jóval lassabban készül el, mintha acélszerkezetből épülne. Ez azonban hátrány az utóbbi a 4 kulcsfontosságú építmény számára.

Az nem volt kétséges előttünk, hogy Magyarországon a vasbeton olcsóbb építőanyag, mint az acél. Ráadásul a megrendelőnk, a Strabag egyben építőként is jegyzi ezt a létesítményt. Tehát, vasbetonból terveztük ezeket az épületeket, ami munkát jelentett a Strabag dolgozói és betongyára számára, amellett, hogy egyértelműen olcsóbb variáció volt.

Azt kellett megoldanunk, hogy hogyan készülhet el nagyon gyorsan. A technológiai szállító kiválasztásával eltöltött idő késleltette a beruházás elindulását, a véghatáridő azonban „kőbe vésett” volt. A megoldást a csúszózsalu és a helyszíni előregyártás kombinációinak újszerű alkalmazása adta.

Mind a 4 kulcsfontosságú épület függőleges teherhordó szerkezete csúszózsalus technológiával épült. A vízszintes teherhordó szerkezetek pedig vagy üzemben, vagy a helyszínen előregyártott szerkezetként készültek. Ez a megoldás teljesen újszerű és egyedi, nincs tudomásunk arról, hogy bárhol a világban használták volna ezt a kombinációt.

Belső kialakítás
Az irodaépület megvalósítása során fontos volt az esztétikus, elegáns, ergonomikus megoldások alkalmazása, melyek kiválasztását helyszíni minta felületek megépítésével segítette a kivitelező. Az irodákat elválasztó falak, rejtett rögzítésű, bútor minőségű asztalos szerkezetek, melyek hűvösen elegáns formájukkal és színvilágukkal jól illeszkednek a modern épületbe. Az irodákat a közlekedőtől elválasztó, keret nélküli biztonsági üvegfalakba, teljes belmagasságú, üveg tolóajtók kerültek. Az üvegfalon való átlátást, fehér színű, szitázott vonalkód minta akadályozza meg, ami a fényt viszont átengedi. Az épített falakban lévő belső ajtók is figyelemre méltó kialakításúak, hiszen ipari környezetben nemigen találkozni síkban illeszkedő és záródó szerkezetekkel, amik a tervezés, gyártás és beépítés során fokozott figyelmet követeltek, de letisztultan szép megjelenésük meggyőző.

Homlokzatburkolatok
Az ipari létesítményeknél általánosan használt fémlemez homlokzatburkolatok monotonitását a nagy felületeket megtörő hornyok teszik mozgalmassá. A gyár megjelenésével kapcsolatban alapvető szempont volt, hogy nappal és éjjel egyaránt attraktív látványt nyújtson, és ne csak méreteivel nyűgözze le a szemlélődőt. Ezt a hatást a fémlemez homlokzatburkolat hornyokkal tagolt kialakításával sikerült elérni: a viszonylag nagy keresztmetszetű „árnyékfugák” sötét színű fémlemezborítással és rejtett világítással készültek. Így a nappali és éjszaki látvány egymás inverzeként jelenik meg, ami minden napszakban már messziről felhívja magára a figyelmet.

Technikai érdekesség a hornyok kialakítása, amit ekkora méretekben homlokzati szendvicspanel alkalmazásával lehet a legesztétikusabban megvalósítani. A szakkivitelezővel tartott konzultációk során sikerült meghatározni az alkalmazott anyagot és technológiát: rejtett rögzítésű Kingspan KS Optimo falpanel, utólag vágott hornyokkal, és egyedi fémlemez horonyburkolatokkal, mivel ez tűnt a legkorrektebben kivitelezhető és legtartósabb megoldásnak. A sarkoknál, attikáknál, szögtöréseknél, vágott panelek és egyedi fémlemez takarószegélyek kerültek beépítésre.

Az irodaépület homlokzati falain a szendvicspanel burkolat mögött légrés és nem éghető, szálas hőszigetelés található, mivel csak így biztosítható a szigorú hőtechnikai követelményrendszernek való megfelelés, ugyanis a homlokzati hornyoknál a hőszigetelés teljes keresztmetszetében eltávolításra került. A fűtetlen ipari létesítményeknél azonban nem készült kiegészítő hőszigetelés a homlokzatburkolat mögé.

A horonyburkolatok és a világító sávok végleges kialakítása több helyszíni minta elkészítése és tökéletesítése után került elfogadásra. Az eredeti tervekben minden homlokzati horonyba került volna rejtett világítás, de ez költségtakarékossági szempontok miatt lecsökkent. A LED világítást rejtő hornyok elé szürke fóliával kasírozott plexi lemezek kerültek, biztosítandó az időjárás viszontagságai elleni védelmet és az esztétikus, homogén megjelenést.

TECHNOLÓGIA
A TEC Production and Services GmbH

KONCEPCIÓTERV, ÉPÍTÉSZETI KONZULENS
MHM Ziviltechniker GmbH

ÉPÍTÉSZET
M Mérnöki Iroda Kft. és Építész Kör Kft

KÖRNYEZETVÉDELEM, INFRASTRUKTÚRA
Totál Kft.

GEOTECHNIKA
Geoplan Kft.

GENERÁLKIVITELEZŐ
Strabag-MML Kft.

M Mérnöki Iroda Kft. footer logo
© Copyright M Mérnöki Iroda Kft.